<< Vissza a hírekhez

A víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos szemléletformáló tájékoztató

2023-09-21 09:20:48

A legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer

A csapvíz az egyik legnagyobb kincsünk és egyben a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer.

 

Az ivóvízszolgáltatás nagy felelősséggel járó közszolgálat. A csapvizet rendszeresen ellenőrzik, minden víziközmű-szolgáltatónak törvényben előírt kötelezettsége meghatározott gyakorisággal vízmintákat venni, azokat pedig akkreditált laboratóriumokban ellenőriztetni. A vizsgálatok eredményét dokumentálni kell és szakhatóságnak jelenteni. Az ellenőrzés több, mint 200 vizsgálati szempont szerint történik, mint például a víz lebegőanyag tartalma, keménysége, pH-értéke, a vízben oldott szerves és szervetlen anyagok, mikro-szennyezők, bakterológiai paraméterek stb.

Magyarország kiváló minőségű ivóvízkészlettel rendelkezik.

A csapvíz "eredete"

Földrajzilag változó, hogy az egyes vízműveknek milyen vízbázisból, milyen minőségű nyersvízből kell tiszta ivóvizet előállítaniuk. Magyarország e tekintetben szerencsés helyzetben van, mert vízkészletei bőségesek. Elsőként hozzá kell jutnunk az ivóvíz alapanyagául szolgáló, jó minőségű nyersvízhez. Magyarországon az ivóvíz alapjául szolgáló nyersvíz kitermelése négyféle vízbázisból lehetséges:

1. Felszín alatti védett rétegekből: 45 % (mélységi vízbázis)

A földalatti vízkészletekhez szigorúan őrzött, zárt rendszerű fúrt kutakon keresztül férünk hozzá. A kutak mélysége tíz métertől akár több száz méterig terjedhet. Debrecen esetében az ivóvíz 2/3-a származik mélységi vízbázisból.

2. Folyamparti kavicságyból: 36 % (parti szűrésű vízbázis)

A Duna menti vastag kavicsréteg kitűnő fizikai és biológiai szűrőként működik. Ennek köszönhetően a foyómederhez közeli sekély mélységű (10-25 m mély) akna kutak és un. csápos kutak egészségügyi szempontból ivóvíz minőségű vizet szolgáltatnak, amit laboratóriumi vizsgálatok sokasága támaszt alá.

3. Mészkő, dolomithegyek karsztjából: 13 % (karsztvíz)

A mészkő éa dolomit kőzetek hasadékokkal átjárt rendszerében tárolódó vizet nevezzük karsztvíznek. Ez a létező legkiválóbb minőségű, a kőzetekből kioldott kálcium-, és magnézium-ionok  miatt magas keménységű ivóvíz, amely általában nem igényel tisztítást. A karsztok igen sérülékenyek, azért fokozott védettséget élveznek. Ilyen mészkő és dolomithegyek Magyarországon a Bakony, a Vértes, és a Bükk.

4. Felszíni vizekből: 6 %

Csak igen ritka esetben kell felszíni vizet használni alapanyagul. Magyarországon a szolgáltatott ivóvíznek mindössze 6%-a származik felszíni vizekből, mivel ezt a megoldást a vízművek csak ott alkalmazzák, ahol más lehetőség nincs, vagy nem volna gazdaságos. Magyarországon a Tiszából (pl. Szolnok), a Bükkben és a Mátrában lévő számos mesterséges tározóból, illetve a Balatonból nyerünk ki felszíni vizet. Továbbá Debrecen ivóvizének 1/3-a is felszíni vízből, a Keleti-főcsatornából származik. A kiemelt nyersvíznek meglehetősen bonyolult tisztítási eljáráson kell keresztülmennie, hogy a minősége megfeleljen a szigorú követelményeknek. Az ivóvíznek nem kell vegytisztának lennie, hiszen a csak oxigénből és hidrogénből álló víz ihatatlan, és egészségre is ártalmas, a természetben ilyen nem is fordul elő. Az ivóvízben számos, élettanilag fontos oldott ásványi anyagnak kell lennie, amelyek mennyiségét a legapróbb részletekig meghatározzák. A vízkezelő műben ezeket a határértékeket állítják be a szakemberek.

Az életet jelentő ivóvizet adó vízbázisok védelme kiemelt jelentőséggel bír. Vízbázisnak nevezzük a vízkivételi műveket, vagy a kutakat a hozzájuk tartozó víztározó kőzetekkel, vízgyűjtő területekkel együtt. Védelmük célja, hogy megőrizzük a vízkészleteket a kimerüléstől és a szennyező anyagoktól.

A vízbázisokat szennyezhetik kórokozók (baktériumok és vírusok), és természetes kémiaszennyezők (arzén, vas, mangán, metán stb.), szerves vegyszeresek (mosószerek, gyomirtók, zsírok, oldószerek, kőolajszármazékok), nitrátokat és foszfátokat tartalmazó műtrágyák, egyes nehézfémek, gyógyszermaradványok és mikroműanyagok is. A vízbázisok védele érdekében védőterületet jelölnek ki, de ezen kívül egyéb lehetőségek is rendelkezésre állnak a vízbázisok védelmére.

 

A következőket mindig tartsd be, ha a jövőben egészséges ivóvizet szeretnél inni:

A háztartásban keletkező szennyvizet soha ne engedd tisztítás nélkül a talajba vagy a felszíni vízbe! A szennyvizet csak csatornahálózatba vagy ennek hiányában vízzáró módon burkolt, föld alá süllyesztett, rendszeresen ürített tározóban kell gyűjteni!

Ne juttass üzemanyagot, vegyszert, olajat a talajba és a felszíni vizekbe!

Autódat ne az utcán vagy a kertben, hanem az erre kijelölt helyen mosd le! A mosóvíz ugyanis vegyszereket, olajszármazékokat tartalmazhat, melyek a talajba kerülve szennyezik a felszín alatti vizeket!

 

 

Csatornahasználati illemtan

Ma már természetesnek vesszük, hogy a szennyvíz eltűnik a WC-kből, a fürdőszobákból és a konyhákból a lefolyón, hogy nem kell látnunk és éreznünk a szagát.

 

Mindez annak köszönhető, hogy az elhasznált vizet a legtöbb háztartásból szennyvízhálózaton keresztül vezetik el. Megtisztítják a betegségeket okozó baktériumoktól és a szennyeződésektől, mielőtt a folyókba vagy a tengerbe kerül. Ha ez nem történik meg, az elhasznált víz beszennyezi az élővizeket, ez pedig veszélyezteti a növény- és állatvilágot, és az egészségünket is.

Ahhoz, hogy a szennyvizet hatékonyan kezeljék, nagyon fontos, hogy ne kerüljenek a csatornába olyan hulladékok és vegyi anyagok, amelyek nem odavalók. A csatornába csak bizonyos hulladékokat és anyagokat szabad engedni. Az oda nem illő szemét dugulásokat okozhat, terheli a környezetet, károsítja a szennyvízkezelő rendszert és sok pluszmunkát okoz a szakembereknek.

Miért fontos a szennyvíztisztítás?

A szennyvíz a háztartásokban és az ipari termelés során keletkező "használt" vízből és egyéb melléktermékekből áll, például használt fürdővízből, az emberi salakanyagból, stb. Sokan nem jutnak tiszta vízhez, szennyezett vizet isznak és ezt használják főzésre, mosásra, és ez nagyon sok betegséget, például hasmenéses megbetegedést okoz.

A legtöbb háztartást közvetlenül a szennyvízelvezető hálózathoz, illetve közvetve egy szennyvíztisztító telephez kapcsolják. Ahol ez nem megoldható, ott a szennyvizet zárt szennyvízgyűjtő aknában tárolják és időközönként szállítják el azt, egy szennyvíztisztító telepre.

Magyarországon szinte minden háztartásban van vezetékes ivóvíz, a csatornahálózathoz azonban jelenleg 5-ből 4 háztartás csatlakozik.

Amit nem szabad a csatornába engedni

Nagyon fontos, hogy mit engedünk vagy dobunk a lefolyóba. Vannak ugyanis szennyező anyagok, amelyekkel a szennyvíztisztítók nem tudnak megbírkózni. A felelőtlenség miatt dugulás és üzemzavar történhet, vagy rosszabb esetben a csatornaszolgáltatás ellehetetlenül.

A szennyvízcsatornába juttatott szennyezett vizet tehát meg lehet tisztítani, de van amit TILOS a szennyvízcsatornába juttatni. Ezek a következők:

1.

• mérgek
• gyógyszerek
• növényvédő szerek
• nehézfémtartalmú folyadékok
• tűzveszélyes anyagok
• benzin, hígító, festék, stb.

Ezek az anyagok elpusztítják a szennyvíztisztítást végző mikroorganizmusokat, és a szennyvíziszapot sem lehet hasznosítani.

2.

• fa, kő, csont, műanyag, fémkupak, üvegpalack, stb.
• nedves törlőkendő (a nedves törlőkendők miatti hibaelhárítások évente 2,5 Mrd Ft plusz költséget okoznak a víziközmű ágazatnak)
• macskaalom
• építési törmelék, homok, kavics
• vatta, tampon, egészségügyi betét, pelenka
• háztartási hulladékok (textil, növény, gyümölcsmag, toll, szőr, stb.)

Ezek elzárják a víz útját és üzemzavart okozhatnak.

3.

• állattartásból származó híg trágya
• háztartási ételmaradék

Ezek az anyagok túlterhelést, dugulást okozhatnak.

4.

• zsírok, olajok (étolaj, gépjárművekből származó olaj, használt sütőzsír, gépzsír stb.)

Ezek a zsírok és olajok reakcióba lépnek a szennyvíz más összetevőivel, és kemény, szappanszerű lerakódást és dugulást okoznak.

5.

• csapadékvíz
• belvíz
• talajvíz

Ezek a vízfajták a szennyvízelvezető hálózat túlterhelését, heves esőzések alkalmával az ingatlanok elöntését okozhatják, növelve a fertőzésveszély kockázatát.

Mit kezdjünk a csatornába nem dobható hulladékokkal?

• A nem veszélyes hulladék kerüljön a szemetesbe és a szelektív hulladékgyűjtőkbe!
• A veszélyes hulladékokat a hulladékudvarokban és az erre kijelölt gyűjtőpontokon kell elhelyezni. Ezek helye a települési önkormányzatok honlapján megtalálhatók.
• A lejárt gyógyszereket vissza kell vinni a gyógyszertárba, ahol ingyenesen átveszik.
• A használt sütőolajat a gyűjtőpontokon kell leadni.
• Ha teheted komposztáld a növényi eredetű hulladékokat, a kávézaccot, a tealevelet, a tollat, a szőrt, a gyapjút, a lenvásznat és a fűrészport!

Nagyon fontos, hogy

• a háztartásban keletkező szennyvizet ne vezessük tisztítás nélkül a talajba, vagy felszíni vízbe!
• ne juttassunk olajat, üzemanyagot, vegyszert a talajba és a felszíni vizekbe!

Használjuk tudatosan vízkészleteinket!

• Fürdés helyett zuhanyozzunk! A zuhanyzás ideje ne tartson tovább néhány percnél!
• Csak telepakolt mosógépet, mosogatógépet indítsunk el, és használjunk takarékos beállításokat!
• Ha tehetjük a lehulló csapadékot gyűjtsük össze, és tartalékoljuk a vízhiányos időszakokra! A tetőkről lefolyó csapadékvizet tároljuk hordókban és esővíz gyűjtő tartályban, és ezt használjuk locsolásra!

 

Az eredeti tájékoztató füzetek az ivóvízről itt és a szennyvízről itt érhetőek el.

 

Az ismertető "A víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos szemléletformálás" - Marketing tevékenységek ellátása a Debreceni Vízmű Zrt. részére című (KEHOP-2.1.7-19-2019-00005) projekt keretén belül került kiadásra.